Semmi sem állandó, csak a derű, amellyel kételkedünk: minden egyéb megbukhat, elmúlhat. De ez, a bizonytalanban való bizonyosságunk itt marad. Ezt a demokratikus szkepszist hagyta ránk Vajda Mihály. Parászka Boróka emlékezik a 88 éves korában elhunyt filozófusra.
A leghangosabb ügy a kutatóintézeteké volt, de az MTA 191. közgyűlése mindemellett új tagokat is választott.
Reményeket és illúziókat rombolt szét az 1956 utáni újabb trauma, Csehszlovákia 1968-as megszállása, amely ellen Magyarországon alig néhányan tiltakoztak nyilvánosan.
Az ellenzéki tevékenységnek nem feltétlenül célja a választási győzelem. A Horthy-kor vagy a Kádár-éra ellenzéke is esélytelen volt, ám szegényebb lenne a nemzeti emlékezet és önbecsülés nélkülük. Majtényi László elnökké jelölésének sem a lehetséges eredmény ad értelmet. Vélemény.
A 70 éves Széchenyi díjas esztéta, Radnóti Sándor, egykori Lukács György tanítvány a Fidesz „konzervativizmusáról”, elitcseréről, a NER-ről és az ellenzékről is beszélt a vs.hu-nak adott interjúban.
Harminc közéleti személyiség azt sürgeti, hogy a demokratikus ellenzéki pártok vezetői álljanak egy színpadra március 15-én.
Radnóti Sándor filozófus, esztéta szerint mára világos, hogy Schmitt Pál nem fogja fel a plágiumügy súlyosságát. Az ELTE tanára úgy véli, a botrány nem az államfőről szól, hanem a magyar közéletről és a politikai erkölcsökről.
A két világháború közti társadalom a zsidóság hézagmentes asszimilációját kulcskérdésnek találta. Faji és szociális indokok garmadájával igazolták gondolkodók, mennyire üdvös lenne, mégis lehetetlen. Akár igaz, akár nem, ma már csak kevesen hiszik, hogy kívánatos cél volna.
Radnóti Sándor alábbi levelében megjegyzéseket fűz ahhoz az interjúhoz, amelyet a hvg.hu készített Boros Jánossal, a Filozófiai Intézet igazgatójával. A hvg.hu főszerkesztője válaszol.
Radnóti Sándor esztéta az MTA elnökének, Pálinkás Jószefnek címezett nyílt levele olvasható a mai Népszabadságban. Ebből idézünk.
Nyílt levelében a szerző rossznéven veszi, hogy a Nemzet erősen elfogult módon támadja a „filozófusügy” résztvevőit, s felteszi a kérdést: nem lehetne egy kicsit tárgyszerűbben, megfontoltabban művelni ezt a valóságfeltárást?
Átfogó vizsgálatot indít a gyanús filozófiai pályázatok ügyében az elszámoltatási kormánybiztos. Budai Gyula bekérte a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól (NKTH) a gyanúba keveredett filozófusokhoz köthető pályázatok dokumentációját.
Jóllehet mind Radnóti Sándor, mind Bauer Tamás felelősségre vonják a szerkesztőt, hogy miért hagyta Pelle János Lendvai Pál új könyvét bíráló írását megjelentetni, ha jól tudjuk, mindketten liberálisoknak vallják magukat. Csak nem intoleráns liberálisok? Lendvai Pál számukra untouchable, azaz érinthetetlen?. Pelle János nyomós érvei közlésre alkalmasnak találtattak, Önöknek viszont joguk van felháborodni és ennek írásaikban nyomatékot adni. Az alábbiakban Radnóti Sándor és Bauer Tamás levelét majd Pelle János válaszát ismertetjük.
Radnóti Sándor a 168 Órának árulta el, miért mondott le a Kossuth- és Széchenyi-díj Irodalmi Albizottságának elnöki posztjáról.
